A rák ma a második leggyakoribb halálok Európában, azt azonban még mindig nem tudja biztosan senki, mi okozza a daganatos betegségeket. Mivel a rákos megbetegedéseknek számtalan formája lehet, biztos magyarázat sem létezik. Bár bizonyos daganattípusokat, főleg korai stádiumban, eredményesen kezelnek, legtöbb esetben a daganat kialakulásának okait homály fedi. Azok is megbetegedhetnek, akik egész életükben egészségesen élnek, és mindent megtesznek a kockázatok csökkentése érdekében. A legmodernebb orvostudomány mai reménye a genetika. Minden, az emberi szervezettel kapcsolatos kérdésre a genetikától várjuk a választ. Biztosat még senki sem mond, de azért érdemes megismerni a tudomány jelenlegi állását.

Mik azok a gének?

A gének azok a biológiai információk, amelyek már akkor megjelennek az emberben, amikor a petesejt megtermékenyül. A szülőktől örökölt jegyek már ekkor bemásolódnak a gyermek kromoszómáiba. Csakhogy eközben gyakran úgynevezett „másolási hibák” következnek be, melyek nagy része nem okoz semmiféle rendellenességet, bizonyos esetekben azonban daganatos betegségeket idéz elő. Ezek az örökölt genetikai hibák – létezik azonban egy másik fajta mutáció is. Ahogy az évek múlnak, és az emberi szervezet öregszik, a sejtek osztódásakor olykor rendellenesen működő példányok jönnek létre. Létezik egy kontrollmechanizmus, amely folyamatosan javítja ezeket a hibákat, az idő előrehaladtával azonban egyre több ilyen jellegű mutáció megy végbe. Ezért lehetséges, hogy a leggyakrabban 65 év felett alakulnak ki ezek a betegségek.

Genetika és a külső hatások

A kutatási eredmények szerint nem elég, ha tudjuk, milyen genetikai mutációkkal születtünk, ugyanennyire vagy még fontosabb az, ami életünk során történik velünk. A környezeti hatások és az életmód még inkább hozzájárulnak a rák kialakulásához, mint a genetikai állomány. Az adatok fényében ez azt jelenti, hogy a betegség megjelenését kb. 30-40 százalékban befolyásolja a genetika, a többi már az életmódon és a környezeten múlik. Az úgynevezett rákkeltő mérgek, a túlzott napsugárzás, a dohányzás, a vegyi anyagok befolyásolják az életünk során szerzett genetikai hibák kialakulását.

Öröklődés vagy hajlam?

Nem biztos tehát az sem, hogy ha valakinek a családjában gyakran fordult elő bizonyos típusú rák, ő maga is szenvedni fog benne. Néha azonban figyelembe kell venni azt a tényezőt is, amikor nem kifejezetten a betegség vagy a genetikai mutáció, hanem az életforma öröklődik – például a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód, illetve az egészségtelen táplálkozás. Ritkább az a helyzet, amikor a genetikai mutáció öröklődik. Ez pedig csak bizonyos ráktípusokra jellemző, mint például a vastagbél- vagy a mellrák. Ugyanakkor még az sem biztos, hogy ha a génhiba öröklődik, abból ugyanolyan rák alakul ki, mint a felmenők esetében.

Mire jó a genetikai vizsgálat?

Ha sikerül azonosítani egy bizonyos típusú génhibát, amellyel kapcsolatban több kutatási eredmény alapján megállapítható, hogy okozhat bizonyos típusú rákot, az orvos komoly döntés előtt áll. A teljesen egészséges, ám veszélyeztetett egyének esetében általában úgy döntenek, hogy fokozottabban figyelnek a lehetséges kialakulás első jeleire. Az országban már több helyen is elvégezhető ilyen vizsgálat, ám fontos az eredményt a helyén kezelni: a génhiba még nem feltétlenül jelent rákot, amely korai felismeréssel gyógyítható.

Gyógyítás személyre szabva

A tudomány új, genetikai irányú felfedezései más betegségek megoldásában is segíthetnek, sőt teljesen új orvosi szemléletmódot alakítanak ki. A kezelések és a vizsgálatok a beteg minden tulajdonságát, genetikai adottságait, életmódját ismerve döntenek majd a módszerekről is. Így nemsokára olyan betegségeket is korábban, még teljes kialakulásuk előtt észrevehetnek és kezelni kezdhetnek, mint a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

http://www.otvenentul.hu/egeszseg/39234