Epidemiológiai válság – így értékelik a szakemberek azt a mintegy harminc esztendőt, amelynek során drámai módon megnőtt Magyarországon a halálozás a 1960-as évek második felétől egészen 1993-ig. Ebben az időszakban különösen a középkorúak, vagyis a 40 és 60 év közöttiek, ezen belül is elsősorban a férfiak közül ragadtak el mind többeket főként a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványa szerint mindez azért érdemel kiemelt figyelmet, mert ez a korosztály kettős szorításban van: a fiatalabbak és az idősebbek eltartásából adódó terhet is a legnagyobb mértékben viseli. Emellett a gazdaságilag aktívak idő előtti elvesztése nemcsak a társadalom, hanem a családok szempontjából is komoly veszteséget jelent.

Ezért is számít komoly fordulatnak 1994, amikortól javulni kezdtek a középkorúak életkilátásai Magyarországon. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy egyre kevesebben haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben. Mint a KSH kutatói fogalmaznak: a fejlett nyugati országokhoz képest megkésve, de hazánkban is bekövetkezett a „szív- és érrendszeri forradalom”. A krónikus betegségek mellett az emésztőszervi megbetegedések és az erőszakos halálokok (főleg az öngyilkosság) miatti halandóság is csökkent.

A válságos időszak azonban – teszik hozzá a szerzők – nem múlt el nyomtalanul: a javuló tendencia ellenére a 40 és 60 év közötti életkor még napjainkban is kritikus szakasznak számít a magyar népesség halandósági viszonyaiban. Különösen, hogy az 50 és 60 éves kor közöttiek körében megháromszorozódik a halál valószínűsége a negyvenévesekéhez képest. Ebben a korban a férfiak továbbra is a keringési rendszer betegségeinek, a nők pedig a daganatos megbetegedéseknek vannak a leginkább kitéve. Ez utóbbi olyannyira igaz, hogy az utóbbi tíz évben nemhogy csökkent volna, de 2,2 százalékkal nőtt a rákban meghalt idősebb középkorú hölgyek száma. A KSH szakértői szerint mindezek azt mutatják, hogy főként az idősebb középkorúak halandóságuk javulása biztosíthatja a várható élettartam további emelkedését.

Lemaradtunk Ausztriától Nemcsak hazánkra, de lényegében a volt szocialista blokk összes országára jellemző volt a halálozási krízis, ami azonban például Ausztriát elkerülte. Emiatt amíg a hatvanas évek közepén még szinte nem volt különbség a magyarok és az osztrákok életkilátásaiban, napjainkban, az elmúlt évtizedek hazai javulása ellenére is jelentősek a különbségek például a negyvenévesek várható élettartamában: egy osztrák férfi ekkor még majdnem 40, egy magyar már csak 33,6, egy osztrák nő 44,5, egy magyar 40 évre tervezhet.

Forrás:http://magyaridok.hu