2021 a Gyümölcsök és Zöldségek Nemzetközi Éve lesz az ENSZ Közgyűlés 2019. decemberi döntése alapján. Nemzetközi napot szentelnek a teának (május 21.) és az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosságnak (szeptember 29.). A FAO Konferencia ajánlását követően döntöttek arról, hogy ezzel is nyomatékosítják a gyümölcs- és zöldségfogyasztás fontosságát az egészségünk megőrzésében.

Amellett, hogy számos nem fertőző betegség (szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, cukorbetegségek, rák) megelőzhető, ha a FAO ajánlásának megfelelően napi 400 grammot fogyasztunk ezekből a sok hasznos anyagot tartalmazó élelmiszerekből, a termesztésük sok kézi munkával jár, így a nemzetközi év a kisüzemek, családi gazdaságok tevékenységére is fölhívja a figyelmet. Ráadásul a nemzetközi év a nemek közötti egyenlőségre is pozitív hatással lehet, ugyanis a nők gyakran vezető szerepet játszanak a háztartásban a gyümölcsök és zöldségek termesztésében és fogyasztásában.

Ezzel is összefügg, hogy a mezőgazdasági jelentés szerint mind több ember alultáplált a világon, ezért a FAO felhívja a figyelmet a fenntartható, biztonságos élelmiszer-termelési módszerek fejlesztésének szükségességére.

Az élelmiszer-biztonság nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő összetételű táplálékot jelent, amiben nagy szerepük kellene hogy legyen a zöldségeknek és gyümölcsöknek.

Ugyanakkor az élelmiszer-termelés során kímélni kell a természetes ökoszisztémákat és rugalmasan alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz.

Több országban ünneplik már a teát, ami a víz után a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital a világon. India, Kína és más országok kezdeményezték a tea világnapjának bevezetését, ahol a tea fontos termény és fogyasztási cikk. Ezzel a kezdeményezéssel

elismerik a tea szerepét az egészségben, a társas kapcsolatokban, a vidékfejlesztésben és a fenntartható megélhetésben.

A fejlődő országokban sokan élnek a tea termesztéséből és feldolgozásából, ez a növény munkalehetőséget kínál a vidéki lakosságnak.

Az élelmiszer-pazarlás és -veszteség komoly probléma a világon, becslések szerint 14 százalék még a forgalomba kerülés előtt tönkremegy, és a pazarlás mértéke ennél is nagyobb, miután megvásárolták az élelmiszereket. Ez pedig súlyosbítja a klímaváltozás okozta kihívásokat és rontja az élelmiszer-biztonságot. Szeptember 29-én ezentúl a tudatosabb felhasználásra és táplálkozásra, valamint a veszteségeket minimalizáló termesztési és szállítási módszerek bevezetésére hívják föl a figyelmet.

Forrás:https://magyarmezogazdasag.hu/