Biztos hallott már arról, hogy a depresszió szívproblémákat,
cukorbetegséget, pánikrohamot okoz. De mi van azzal a szomorúsággal,
amit egy rosszabb munkahelyi nap vagy egy szakítás után élünk át?
Úgy tűnik, ezeknek is megvan a maga
böjtje. A University of Texas kutatóinak friss kutatása szerint - amit
most publikáltak a Molecular Psychiatry szaklapban -
a szomorúság megváltoztatja szervezetünkben a stresszel kapcsolatos vegyületek szintjét,
ennek hatására pedig olyan gyulladáskeltő fehérjék áramlanak szét,
amelyek szívproblémákat, stroke-ot vagy metabolikus szindrómát
okozhatnak.
Amikor szomorúak
vagyunk, testünkben megnövekszik az opioid vegyületek száma. Ezek
nemcsak hangulatunk romlását alapozzák meg, hanem immunrendszerünket is gyengítik,
illetve betegségre való hajlamunkat is fokozzák. Mindezek mellett egy
olyan IL-18 nevű gyulladásserkentő fehérjét is termelnek, amelyet már
korábban szív- és érrendszeri betegségek kapcsán vizsgáltak.
Ha
rosszkedvűek, szomorúak lehangoltak vagyunk, hajlamosabbak lehetünk
sokkal többet enni, ráadásul az egészségtelen, zsírban és szénhidrátban
dús ételeket részesítjük előnyben. MI lehet ennek az oka és mit tehetünk
az érzelmi evés ellen? Kattintson!
A szomorúság ugyan nem depresszió, de ugyanúgy roncsolja testünket,
még ha rövidebb ideig is. A rosszabb pillanatok hatására fokozódik
allostatikus terhelésünk is - az a teher, amelyet a szomorúság és a
hozzá hasonló ismétlődő stresszfaktorok rónak ránk -, ezért is van az,
hogy a fejfájások, izomfájdalmak vagy a gyengébb immunrendszer
könnyebben romolhatnak tovább rosszkedv közben.
A szomorúság testünkre is rossz hatással van
Máshogy is eszünk, ha rossz kedvünk van: a PloS One 2013-as kutatása mutatott rá arra, hogy a rosszabb hangulat hatására jobban érezzük a keserű, édes és savanyú ízeket, ezzel is magyarázható az, hogy a szomorú emberek sokkal több junk foodot és kevesebb egészséges táplálékot fogyasztanak, ezzel pedig rövidtávon az elhízás, hosszú távon pedig szívproblémák kialakulásának kockázata nő.
Érdemes arra is figyelni, hogy mivel a szomorúság életünk
jelentősebb eseményeihez kötődik, ezért hosszabb ideig is tarthat. Minél hosszabb ideig tart, annál jobban megemeli például a kortizolszintet, aminek hatására vércukrunk és vérnyomásunk is romlik, hogy az alvásminőségről már ne is beszéljünk.
Szerencsére mindezt megakadályozhatjuk: a rendszeres sport és meditáció, az elegendő alvás és a megfelelő diéta sokat segíthet abban, hogy a testünket és szellemünket fenyegető stresszt a lehető legkisebb károsodással átvészeljük.
Forrás: http://www.hazipatika.com/
Kapcsolódó hírek:
Test- Lélek-Szellem napja 2011.11.12 Vác Piarista gimnázium
Válaszd a változást, válaszd az egészséges életet!
Járvány idején: Így utazz tömegközlekedésen biztonságosan
A paradicsom ennyi betegségtől véd