„Valószínűleg az érzelmi egyensúlyt próbáljuk helyreállítani ezáltal” – fogalmazott a kutatást vezető Oriana Aragon, a Yale Egyetem pszichológusa a Psychological Science című szaklapban. 

„Úgy tűnik, akkor történik ilyen, amikor erőteljes pozitív vagy negatív érzések kerítenek a hatalmunkba minket, és ennek köszönhetően könnyebben feldolgozhatjuk őket” – magyarázta Aragon. 

A kutatók feljegyeztek néhány olyan esetet, amikor az emberek „rossz” érzelmi reakciót tanúsítottak: például a háborúból végre hazatérő katona feleségének sírását, a tinilányok Justin Bieber koncerten megszokott sírását, vagy a focisták gólöröm-könnyeit.

Az a zsigeri válasz is ide tartozik, amikor az „elmondhatatlanul cuki” kisbabák arcát muszáj megpaskolni. 

„Meglepett, hogy még senki sem tette fel a kérdést: miért van ez?” – folytatta Aragon. 

A Yale kutatócsoportja ehhez hasonló jeleneteknek vetett alá önként jelentkezőket, és mérték az aranyos kisbabákra vagy a boldog viszontlátásra adott reakcióikat. 

Bebizonyosodott, hogy a pozitív hatásra negatívan reagálók hamarabb visszazökkentek a mérsékelt érzelmek síkjára. Ráadásul a gyermekük ballagásán síróknál volt a legnagyobb az esélye a csecsemőarc-paskolásnak. 

Arra is sikerült találni némi bizonyítékot, hogy az erős negatív érzések pozitív választ idéznek elő: ilyen a zavarban történő kacagás, vagy a szélsőséges szomorúság közbeni mosolygás. 

Az új felfedezés hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan dolgokat értsünk meg az emberi természetről, amelyekről eddig fogalmunk sem volt – tette hozzá Aragon.

Forrás:

Az a zsigeri válasz is ide tartozik, amikor az „elmondhatatlanul cuki” kisbabák arcát muszáj megpaskolni. 

„Meglepett, hogy még senki sem tette fel a kérdést: miért van ez?” – folytatta Aragon. 

A Yale kutatócsoportja ehhez hasonló jeleneteknek vetett alá önként jelentkezőket, és mérték az aranyos kisbabákra vagy a boldog viszontlátásra adott reakcióikat. 

Bebizonyosodott, hogy a pozitív hatásra negatívan reagálók hamarabb visszazökkentek a mérsékelt érzelmek síkjára. Ráadásul a gyermekük ballagásán síróknál volt a legnagyobb az esélye a csecsemőarc-paskolásnak. 

Arra is sikerült találni némi bizonyítékot, hogy az erős negatív érzések pozitív választ idéznek elő: ilyen a zavarban történő kacagás, vagy a szélsőséges szomorúság közbeni mosolygás. 

Az új felfedezés hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan dolgokat értsünk meg az emberi természetről, amelyekről eddig fogalmunk sem volt – tette hozzá Aragon.