Számtalan feltételezés létezik a kérdés
Az egyik leggyakoribb magyarázat az, hogy ásítás során nagymennyiségű
levegő kerül a tüdőbe, ami emeli a vérnyomást, a pulzusszámot és a vér
oxigénszintjét, ezáltal javul a mozgásfunkció, fokozódik az éberség, és
segít ébren maradni, ha fáradtak vagyunk vagy unatkozunk.
Vizsgálatokkal
azonban kimutatták, hogy az ásítás nem váltja ki a fenti változásokat.
Az utóbbi időben az ún. hyperthermia (túlmelegedés) elmélete látszik
kibontakozni, amely szerint az ásítás segít hűteni az agyat. Egy
kísérletből kiderült, hogy az ásítás gyakoriságát befolyásolta az, hogy
hideg vagy meleg borogatást tettek-e a vizsgálati alanyok homlokára. A
hideg borogatásnál ritkábban ásítottak, míg a melegnél gyakrabban.
Alátámasztja
a fenti elméletet az is, hogy egérkísérletekben az állatoknak magasabb
volt az agyban mért hőmérséklete ásítás előtt, valamint az, hogy az
emberek gyakrabban ásítanak, ha a levegő hűvös. Ez csak látszólag
ellentmondás, állítják a kutatók, mert a hideg levegő fokozza az ásítás
hűsítő hatását.
A kérdés társadalmi oldalát vizsgálva elmondható,
hogy az ásítás az utánzással és az empátiával is összefügg. A magas
fokú empátiával rendelkezőkre gyakrabban ragad mások ásítása, az autista
embereknél például nem figyelhető meg ez a jelenség.
megválaszolására, ám a tudósok még nem jutottak teljes egyetértésre.
http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/neuro/anatomy_function_neuro/miert-asitunk?-185365.html
Kapcsolódó hírek:
Válaszd a változást, válaszd az egészséges életet!
Járvány idején: Így utazz tömegközlekedésen biztonságosan
A paradicsom ennyi betegségtől véd
Ételek, melyek segítik a barnulást