Életvitelünkre és egészségi állapotunkra egyaránt kihatással van a nyári és téli időszámítás váltakozása.

Akár csak az évszakok, úgy a napszakok is hatnak szervezetünk életfolyamataira, így az óraátállítás eredményeként hirtelen fellépő időeltolódás felborítja bioritmusunkat. A biológiai óránk a nappalok és éjszakák váltakozásához igazítva irányítja többek között a gének működését, a hormonok termelődését, de hatással van azanyagcserefolyamatainak időzítésére, a kardiovaszkuláris rendszerre, valamint szervezetünk védekezőképességére, továbbá pszichés állapotunk mellett nem utolsó sorban a kreativitásunkra is.

Nem véletlen, hogy a tapasztalatok azt mutatják, az óra áttekerését követő napokban több közúti baleset és szívinfarktus történik.

Ennek oka, hogy belső időmérőnk nem követi le azonnal az őszi és tavaszi óraátállítást. Tavasszal az úgynevezett szociális jetlaggel kell szembenézni, ősszel pedig főként a betegek, gyerekek és idősek szervezetét viseli meg az időeltolódás.

A szervezet nem tud azonnal áttérni az új rendszerre. A nyári időszámítás életbe lépését követően az óra előretekerése ugyanis 60 percet lecsíp az életünkből. Bár másnap időpont szerint ugyanakkor csörög a vekker, tulajdonképpen egy óra mínuszban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy fontos életfolyamatokat szabályozó rendszereink egy része, mint például a egyes hormonok termelődése vagy a vércukorháztartás még a szervezet alvó állapotának szintjén van.

Ha így kelünk fel, levertek, fáradtak, dekoncentráltak leszünk, ami negatív hatással van a teljesítményünkre és akár balesetveszélyes is lehet. A reggeli bágyadtság ellenére azonban lefekvés idején még javában aktív lesz a szervezet, ez pedig alvászavarokhoz vezethet.

Az őszi óraállításkor sem kerül összhangba az óra által mutatott idő a természetes fényviszonyokkal, a napszaki ritmus eltolódása ez esetben is negatív hatással bír, hiszen a pontos idő ellenére belső időzítőnk egy órával korábban kelt fel bennünket, a korai kelés eredményeként pedig estére már hamar elfáradunk, amit tovább nehezít a rossz idő és a sötétség.

Amennyiben az ébresztőóra csörgése illetve a természetes ébredésünk időpontja között jelentős különbség van, az bizonyos civilizációs betegségek, például elhízás kialakulását idézheti elő. A napirend megzavarodásához történő alkalmazkodás olykor több napig is eltarthat, majd akár hosszabb távú alvászavarokat okozhat. A kialvatlanság pedig számos egészségügyi következménnyel jár.

Az alvási, ébredési és felkelési szokások hirtelen megváltozása befolyásolja a cirkadián rendszert, melynek működészavara szintén számos negatív következménnyel jár, mint a magas vérnyomás, a véralvadási gondok, a szív- és érrendszeri kockázat, a stroke, egyes onkológiai problémák és mentális kórképek kialakulása, esetenként emésztési és étvágyproblémák.

Forrás:https://www.hazipatika.com