Tényleg büntetlenül süttethetjük magunkat délelőtt 11 és délután 15 óra között? Csak az kerülhet bajba, aki leég? Milyen fényvédőt érdemes használni?

 

1. tévhit: "Akkor kell napozni, amikor a bőrgyógyászok tiltják: 11 és 15 óra között a legintenzívebb a D-vitamin szintézis."

Nemcsak a napimádókat, hanem az alkalmi strandolókat is foglalkoztatja a kérdés: vajon mikor "szabad" büntetlenül napra menni. Hozzáértők szerint a fenti állítást - amely a TV2 Tények című műsorában hangzott el - több okból is érdemes figyelmen kívül hagyni. "Aki tavasztól késő őszig eleget tartózkodik a napon - ehhez még kifeküdni sem feltétlenül kell -, normál mennyiségű napfényhez jut, és a szervezete simán fel tudja tölteni magát D-vitaminnal" - kezdi dr. Csete Béla bőrgyógyász, onkológus szakorvos. A legrosszabb, ha valaki a D-vitamin miatt napozik éppen 11 és 15 óra között, ezzel ugyanis nagyobb veszélynek teszi ki magát, mint amit a D-vitamin esetleges hiánya okozna.

"Ekkor áll ugyanis a legmagasabban a nap, ekkor éri az embert a legtöbb káros sugárzás" - magyarázza dr. Csete, hozzátéve, hogy a magyar lakosság általánosságban nem szenved D-vitaminhiányban. Olyan mértékűben legalábbis biztosan nem, amelyet déli napozással kellene pótolni. Sokkal egyszerűbb módja is van a D-vitaminbevitelnek: számos élelmiszer tartalmazza, de szintetikus készítményekkel is egyszerűen pótolható. (Az idős embereknek és a nőknek acsontritkulásmiatt érdemes fokozottan odafigyelniük erre.)

 

Dr. Gilde Katalin bőrgyógyász, onkológus sem ért egyet az idézett állítással. "Tény, hogy a melanóma legfőbb kiváltó tényezője a napfény, amelynek fontos szerepe van a szervezet és azimmunrendszerszámára nélkülözhetetlen D-vitamin előállításában. A napfénynek emellett számos remek élettani hatása van - többek között a pszichére is pozitívan hat -, de meg kell találni az egészséges egyensúlyt" - magyarázza. Véleménye szerint sem érdemes kockáztatni. "Visszafogottan szabad napozni annak ismeretében, hogy bőrtípustól függően kinél milyen kockázati tényezők állnak fenn" - összegzi. A napozás ideális hosszát és idejét számos egyéb faktor is befolyásolja. Nem mindegy, hol napozunk (mondjuk Skandináviában vagy az Egyenlítőhöz közel), a beesési szögtől ugyanis erősen függ, hogy szervezetünkben milyen biológiai hatást vált ki a napfény. Az sem mindegy, hogy melyik évszakban megyünk a napra 11 és 15 óra között.

2. tévhit: "Félreértés, hogy az UV-sugárzás okozza a bőrrákot. A leégés, az elhízás és a D-vitamin hiánya miatt alakulhat ki."

Dr. Csete Béla szerint ez az állítás több sebből vérzik. "Attól valóban nem lesz valaki bőrrákos, ha óvatosan, megfelelő időt tölt a napon, mert így barnul a bőr, és védettebb lesz az erősebb sugárzás ellen" - magyarázza. A melanóma kialakulásának tényleg a napégés az elsődleges faktora - emellett a genetikai háttér is szerepet játszik benne -, de mint dr. Csete mondja, a D-vitaminhiány csak akkor lenne veszélyes, ha valakinek a szervezetében nagyon alacsony szintre esne vissza. Normál életvitel mellett ez nem igazán fordul elő. "Az elhízásviszont semmilyen kapcsolatban nem áll a melanóma kialakulásával" - teszi hozzá.

 

Dr. Gilde Katalin azt is kiemeli, hogy az embereknél meglévő egyéni rizikófaktorok sem hagyhatóak figyelmen kívül, ezek ugyanis jelzik, hogy kinél alakulhat ki nagyobb valószínűséggel rosszindulatú bőrdaganat vagy melanóma.

3. tévhit: "Akik naptejet használnak, azoknál 3-4-szeresére nő a melanóma kockázata, pont azért, mert D-vitaminhiány áll elő."

"Ez a kijelentés csak abban az esetben állná meg a helyét, ha megjelent volna róla valamilyen hiteles kutatási eredmény egy elismert orvosi szaklapban. Erről viszont szó sincs"- reagál dr. Csete, hangsúlyozva, hogy a naptej eleve nem megfelelő kifejezés, a fényvédő sokkal inkább. Mint mondja, fontos tisztában lenni vele, hogy egy fényvédő csak akkor kerülhet kereskedelmi forgalomba, ha a gyártó bebizonyítja, hogy nincs toxikus és káros hatása. Az összefüggésnek pedig, hogy aki naptejet használ, annak D-vitaminhiánya lesz, nincs tudományos alapja.

Hasonlóan vélekedik dr. Gilde is. "Gondoljunk bele, hogy egy emberre hány tényező hat élete során. Rendkívül komoly és nehéz feladat megállapítani, hogy ezekből mi mit okoz" - mondja, hozzátéve: az idézett meghökkentő állítást semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.

 

Forrás:http://www.anna.hu