H1N1 hisztéria avagy Oltassunk? Ne oltassunk!

A mai bejegyzést a düh szülte. Hetek sőt hónapok óta megy a hisztéria az új influenzával kapcsolatban. A szombat reggeli keresztapám által tett látogatás tette be végleg a kaput nálam a témával kapcsolatban. A héten ő volt a negyedik, aki úgy érezte kötelessége megróni engem a felelőtlenségemért, mert azon az állásponton vagyok, nem oltatom be Csongort a H1N1 ellen. Miután minden érvemre igazat adott, már nem volt neki sem más a tarsolyában, mint az érzelmi terror. De mi lesz, ha ... Én nem tudnék élni a lelkiismeret furdalással-mondta. Hát, megmondom őszintén, csúnyákat gondoltam magamban.
Az érveim amúgy a következők voltak:

-Az influenza járvány közepén, nem gyengítem le egy kisgyerek szervezetét hetekre.

-Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy erősítsem az immunrendszerét.

-Sokat vagyunk friss levegőn, szellőztetünk, sokat mosunk kezet, sós vízzel öblögetünk szájüreget, orrot egyaránt.

-Alig pár hónapig tesztelt, ismeretlen szert nem adatok be még magamnak sem, nemhogy a gyerekemnek. Amúgy olyan vírustörzsből vonták ki az ellenanyagot, amelyet 1930-ban izoláltak. Hát ennyire új típusú ez az influenza.

-Hiszek abban, hogy nem hoztam rossz döntést.

Bár függetlenül attól, hogy jó-e vagy sem a döntésem, mégiscsak döntés és az enyém. Kéretik tiszteletben tartani. Itt nem arra gondolok, hogy senki meg ne merjen kérdezni a témával kapcsolatban, de fogadják el a válaszomat anélkül, hogy rám zúdítanák saját félelmeiket. Nekem megvannak az enyémek. Az bőven elég nekem.
Amúgy én sem bombázom a magukat beoltatókat, hogy micsoda hülyeség felülni a tömeghisztériának, mikor a JPE-re (Józan Paraszti Eszünkre) hallgatva kéne csak végig gondolni mit teszünk és miért. Én nagyon sajnálom azokat akik belehaltak már az influenzába, ez minden család személyes tragédiája. De a "sima" influenzába hányan halnak meg évente? Hány iskolát, óvodát záratnak be minden évben a járvány miatt?
Hol van szó arról, hogy mit tegyen az aki nem akarja beoltatni magát, de beteg sem szeretne lenni? Sehol!
Mert azzal nem lehet nagyot szakítani.
Kikérem magamnak, hogy pánikban tartsanak azért , hogy ismeretlen, 2-3 éve létező cégecske kőgazdagra kereshesse magát, kihasználva az emberi butaságot, a haláltól való félelmet. Félre értés nem essék, én sem szeretnék senkit elveszíteni, magamat se, de nem fogok félelemben élni. Megteszek minden ésszerű óvintézkedést. Ennél többet azonban nem vagyok hajlandó. Ha ettől bárki felelőtlennek tart, hát állok elébe.
Huh... hát, ennek ki kellett jönnie!

Még egy "ingyenes" áruda :-DDDD

Nagyon jo hogy ijenekről lehet tájékozodni van amit ki fogok probálnl Kősz hogy elolvashatam

Ha nem kapnak a felelősök - NEM HISZEM EL HOGY ÁRTATLANOK!!!, - SOK ÉV BÖRTÖNT ÉS VAGYONELKOBZÁST, akkor ismétlődni fognak az efféle jelenségek, mert nem lesz visszatartó erő ebben az országban, hogy a gyurcsány-féle társaságok szabadon garázdálkodhassanak.....

Hiteles termékű, hiteles tulajdonosú, hiteles működésű, egészségmegőrzés témájú hálózatot szeretnél találni? Segíthetek, de csak privátban.

Előzmény

Azért ezt is érdemes elolvasni:
A kumarin szóra, bizonyára sokan értetlenül kapják fel a fejüket, vajon milyen újfajta kitalációról van szó. De ha azt írjuk: fahéj, illatos-aromás sütemények illata, sűrűn megszórt cukros-fahéjas tejbegríz látványa jelenik meg képzeletünkben.
De mi valójában a kumarin? A kérdésre autentikus választ a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalban adnak. A kumarin régóta ismert íz- és aromaanyag, amit sok növény tartalmaz. Legnagyobb koncentrációban a fahéjfélékben fordul elő. A fahéj, származási helyét tekintve lehet ceyloni és cassiai, ez utóbbi sötétebb és édesebb, a Malajziában honos fajtának magasabb a kumarin tartalma. A fahéjféléken kívül magas kumarin tartalma van a szesziparban használatos szagos mügének, a brazil tölgynek és somkórónak is.

Nem kell lemondani a fahéjas teáról
© sxc.hu
A kumarin természetes, kellemes illatú aromaanyagként a múlt század közepén terjedt el világszerte nagy mennyiségben, és a legtöbb aroma összetevőjeként használták szintetikus előállítású formáját. Az 1950-es években, állatkísérletek folyamán derült ki az USA-ban, hogy toxikus tulajdonságai vannak, ami azt jelenti: nagy mennyiségű fogyasztása esetén májkárosodást és vérzékenységet okozhat. Ezért az 1970-es években az egész világon, így Magyarországon is betiltották a mesterségesen előállított kumarin aromákban, aromakompozíciókban történő felhasználását. Ez azonban nem jelentette a kumarin csillagának leáldozását, a gyógyszer-és kozmetikai ipar alkalmazza a friss szénából nyert szintetikus kumarint.

Az élelmiszerjogi szabályozás szigorú, eszerint 1 kilogramm élelmiszer 2 milligramm kumarint tartalmazhat. A ceyloni fahéj, ami kevesebb kumarint tartalmaz, teljes biztonsággal fogyasztható. A cassiai nagyobb mennyiségben tartalmazza ezt az anyagot, ezért ezt csak kisebb adagban tanácsos fogyasztani. Az európai szabályok 2mg/kg-ot engedélyeznek az élelmiszerekben és italokban, 10 mg/kg-ot a szeszes italokban, ugyanennyit a karamellás süteményekben és 50 mg/kg-ot a rágógumiban.

A sok megpróbáltatást átélő vásárló számára tehát nem jelent törvényszerűen újabb riadalmat, ha fahéjat akar vásárolni, és fogyasztani, még annak ellenére sem, hogy direkt módon nem vizsgálják kötelezően a fahéj kumarin tartalmát. Viszont a fogyasztók biztonságát az élelmiszerekben megengedett határérték betartása szavatolja. Egy uniós tudományos bizottság már dolgozik azon, hogy a jövőben a fahéj kumarin tartalmának mennyiségét is folyamatosan ellenőrizzék. Az esetlegesen magas kumarin tartalmú élelmiszerekért a gyártóknak kell vállalni a felelősséget, egészségre ártalmas hatású élelmiszer ugyanis nem kerülhet forgalomba.

Az átlagos fogyasztó nem szenvedhet semmiféle egészségkárosodást a fahéjtartalmú élelmiszerek fogyasztása következtében.A korábbi gyógyszerészeti kutatások eredményei szerint csak a viszonylag nagy dózisban fogyasztott mennyiség okozhat bizonyos, érzékeny csoportoknál májkárosodást. Nagy mennyiség fogyasztása esetén ugyanis a máj több enzimet juttat a véráramba, gyulladás lép fel, és sárgaság is kialakulhat. E folyamat pontos hatásmechanizmusa azonban máig nem ismert. A kísérletek során az is kiderült, hogy a nagy mennyiségben fogyasztott kumarin okozhat ugyan májkárosodást, de az anyag megvonása után helyreáll a máj normális működése.

A fahéj régóta használt, bevált, kedvelt fűszerféle, a magyar cukrász és konyhaművészetben, és ezután sem kell száműzni. Hogy miért? Mert a fogyasztó biztonsága egyértelműen garantált. A korszerű kutatás, a nemzetközi együttműködés kizárja a kumarin veszélyt. A közelmúltban is volt példa arra, hogy a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal arról értesült, hogy Németországból olyan ropogós, fahéj ízű finomságok érkeztek, amelyeknek kumarin tartalma meghaladta a jogszabályban megengedett értéket. A hivatal a riasztást azonnal továbbította az élelmiszer ellenőrző hatósághoz.

A fogyasztó annyit tehet biztonsága érdekében, hogy mértékkel áldoz a fahéjtartalmú élelmiszerek, édességek oltárán. Ezt a mennyiséget még nem határozták meg hitelt érdemlően, és mindenki mást ért és gondol tolerálhatónak. Azért némi fogódzó rendelkezésre áll. Éppen németországi élelmiszerbiztonsági ajánlás alapján elfogadott, hogy egy kisgyermek napi egy-két fahéjas csigát nyugodtan elfogyaszthat, a felnőtt pedig akár tizenötöt is.